Ez a Hont-Orbán interjú pontosan olyan, mint az ország. Kínos

Nincs kedvem írni arról, hogy Hont András interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel

Nincs messiásvárás. Zavar van és kétségbeesés.
„Schiffer András haverom és ideológiai ellenfelem a következőket írta a Facebook által törölt posztjában: „akkor most, ha jól látom, egy bírákat listázó, ellenfeleit leb***zó ember az aktuális messiás, aki helyreállítja jogállamot és mindeközben az egykulcsos adórendszer megtartásával igazságot is tesz”. A Facebook a kicsillagozott rész miatt törölte a bejegyzést, mert az algoritmusok, amelyek az Új Felvilágosodás szerint olyan szépen elrendezik majd az életünket, képtelenek egy bővített mondatot értelmezni, nem értik az iróniát, a különféle retorikai alakzatokat és úgy általában semmit, ami emberi, míg a nyugati (beleértve a magyart) intellektuális elit, amelyhez Schiffer az egyre hevesebb filippikáit intézi, nem hajlandó a kérdést súlyához méltóan kezelni, mert mindenféle partikuláris csipcsupság köti le az energiáit. Az algoritmusokat és az intellektuális elitet illetően, azt hiszem, teljes a nézetazonosság köztem és Schiffer között, a konkrét helyzetet illetően azonban szerintem téved. Nem, Schiffer András nem látja jól.
1. Nincs messiásvárás. Zavar van és kétségbeesés. A Schiffer által közelebbről meg nem nevezett, de azért eddigi munkásságából beazonosítható kör (urbánus értelmiség + üzleti partnerei) egyik fele pontosan úgy reagált az előválasztáson és után történtekre, mint az elmúlt harminc évben minden másra. Megsértődött. Megsértődött azon, hogy miként tudott alulmaradni a házi bajnokságnak tekintett megmérettetésen az, aki mögött fölsorakozott a magyar szellem és kellem színe-virága. Most pedig nagy sértettségében fújja átkait az ellenzéki választókra és talpon maradt jelöltekre, illetve támogatóikra. Egy másik rész csöndes beismerésben, de legalábbis beletörődésben van azt illetően, hogy ha nem ment a számukra kedves gondolkodású, fizimiskájú és viselkedésű jelöltekkel, akkor talán valami egészen mással kéne próbálkozni. A harmadik rész meg elkeseredetten igyekszik békíteni, az egységnek legalább a látszatát fönntartatni, hogy ne legyen végleges összeveszés, elkerüljék a szakítást. Azt viszont nehéz lesz.
2. András posztjában a szokásos következetlenséget hánytorgatja föl, hogy a máskor elvágólagos népnevelők és zsinórmérték-tartók milyen könnyen fogadják el a szerintük bárdolatlan stílust és kirekesztő nézeteket, ha az megítélésük szerint az a győzelemhez vezető út. Én ennek az ellenkezőjét tapasztalom. Az ellenzékkel szemben valóban komoly kifogás volt – sok más mellett –, hogy nem következetes, nem hiteles. Nem döntötték el politikusai, szellemi vezérei, hogy mi fontos: különféle elvek/rögeszmék/hóbortok érvényesítése vagy Orbán mindenáron való bukása. Most minden eddiginél tisztább helyzet körvonalazódik (ami persze megint zavarossá válhat). Akiknek a feltételnélküli alapjövedelem, a píszí, a vegán étkezés, az érzékenyítés, az interszekcionális feminizmus fontos (ezt nem gúnyolódásból mondom, mindezekért lehet lelkesedni, csak azt nem lehet követelni, hogy a kormányellenesség nevében mindezeket kötelező legyen elfogadni), Karácsony Gergely döntésével tudathasadásos helyzetbe kerültek. A 2010 előtti elitcsoportok politikailag aktív és elkötelezett tagjai viszont nem kerültek abba, esetükben az a motiváció, hogy a hatalom birtokosaihoz legyenek csatornáik, tehát számukra szinte érdektelen egy kormánybukás, ha az nem az „övéik” hatalomba való visszatérését hozza, csak éppen ez a hozzáállás gyökeresen és kibékíthetetlenül eltér azokétól, akik szerint minden mindegy, csak bukjon a rezsim, és azokétól is, akik a teljes politika személyi megújulását szeretnék.
3. Márki-Zay Péter az utóbbi két társaságnak kínál alternatívát. Számukra az sem baj, ha a Fideszt, a Fidesz módszereivel győzik le, hiszen a kérdés nekik nem elvi és nem stiláris. Így teljesen fölösleges nekik szegezni Márki-Zay szavait, ami amúgy sem b…zás (anyádat fészbuk!), legföljebb a közönséggel való kaján összekacsintásban van némi homofóbia, abban viszont van. Ám alapvetően az álszentséget kezdi ki. Ráadásul a Fidesz sem szólhat egy árva szót sem (ettől függetlenül fog), mert azonnal fölvetődik a kérdés, hogy ők véletlenül nem b…zták-e folyamatosan ellenfeleiket. Dehogynem. Márki-Zay programja nem túl bonyolult és nem túl izgalmas, de tökéletesen megfelel a kétirányú elitellenességnek. ...”